Export Satsuma

A finom repedezett mázáról és a pazar, arany és polikróm zománcokkal díszített mázáról híres Export Satsuma kerámiákat elsősorban a nyugati piacokra készítették. A bonyolult alakos, tájképes és virágmotívumos jelenetek jól példázzák azt a aprólékos művészi kidolgozást és fényűző stílust, amely ezeket a kerámiákat világszerte értékes gyűjtői darabokká tette.

Az Export Satsuma egy japán fajanszkert stílusra utal, amelyet elsősorban a Satsuma birtokon (a mai Kagoshima prefektúra) és más japán kerámiaközpontokban állítottak elő a 19. század végén és a 20. század elején, kifejezetten külföldi piacokra. A bonyolult díszítés, az aranyozás és a bonyolult figurális jelenetek jellemzik, az Export Satsuma Európában, Észak-Amerikában és azon túl is nagyon keresetté vált, különösen a Meiji-korszakban (1868–1912).

Történelem

A szacuma kerámia a 17. század elején keletkezett, Japánba a japán invázió (1592–1598) során behozott koreai fazekasok hozták be. A korai darabok egyszerű, meleg tónusú, finom mázas agyagedények voltak.

A 19. század közepén Japán Nyugat felé nyitásával a fazekasok a külföldi ízlésnek megfelelően alakították át technikáikat. Ez vezetett az „export szacuma” megjelenéséhez, egy díszesebb stílushoz, amelyet nagy mennyiségben állítottak elő nemzetközi kiállításokra, diplomáciai ajándékokra és kereskedelmi exportra.

Főbb történelmi pontok

• 1867 – A szacuma kerámia megjelent Európában a Párizsi Nemzetközi Kiállításon, felkeltve a külföldi érdeklődést.
• 1873–1900 – Az exportpiacok termelésének csúcsa, amely egybeesett Japán több világkiállításon való részvételével.
• Késő Meiji-korszak – A termelés a Satsuma területén túl Kiotóra, Oszakára és Jokohamára is kiterjedt, ami stílusbeli és minőségi eltérésekhez vezetett.

Jellemzők

Az export Satsuma darabokat általában a következők alapján ismerik fel:

• Test: Krémes, elefántcsont árnyalatú agyagedény finom repedezett mázzal (kan-nyū).
• Díszítés: Sűrű, színes máz alatti zománcok pazar aranyozással kombinálva.
• Témák: Tájképek, udvari jelenetek, buddhista istenségek és mindennapi élet motívumai.
• Textúra: Gazdag, kiemelt zománcozás (moriage) bizonyos kiváló minőségű példányokon.

Tipikus díszítőelemek

• Textil ihlette Brokát minták.
• Mitológiai alakok, mint például Kannon, Jizō vagy Shoki.
• Természeti jelenetek cseresznyevirágokkal, pünkösdi rózsákkal vagy krizantémokkal.
• Történelmi epizódok a japán irodalomból vagy folklórból.

Főbb termelési központok

Kiotó

• Finom részletekről, finom ecsetkezelésről és elegáns aranyozásról ismert.

• Az olyan műhelyek, mint a Kinkōzan és a Yabu Meizan nemzetközi hírnévre tettek szert.

Jokohama

• Nyugati gyűjtők számára készült nagyméretű, feltűnő kiállítási darabokra specializálódott.

• Gyakran alkalmazott élénk színeket és erősebb aranyozást.

Oszaka és Kobe

• Kiváló minőségű és tömegpiaci árukat is gyártott.

• Sok terméket exportáltak ezeken a forgalmas kikötővárosokon keresztül.

Jelek és aláírások

Az export Satsuma darabok alján gyakran láthatók jelek, általában piros alapon aranyozott mintával. Gyakori elemek:

• A Shimazu klán (Sacuma uralkodói) kereszttel ellátott kör emblémája.
• Kanji feliratok, amelyek a fazekast vagy a műhelyt nevezik meg.
• Olyan kifejezések, mint a Dai Nippon (Nagy Japán), amelyek a nemzeti büszkeséget hangsúlyozzák.

Gyűjthetőség és modern felfogás

Míg a tömegtermelés változó minőségi szintekhez vezetett, az export Satsuma továbbra is nagyon gyűjthető. A legkiválóbb darabokat a következőkért értékelik:

• Rendkívüli miniatűr festési készség.
• Komplex narratív jelenetek.
• Kiváló állapot minimális aranyozási veszteséggel.

Az értéket befolyásoló tényezők

• A művész hírneve (pl. Yabu Meizan, Namikawa Yasuyuki).
• Részletesség szintje és festési pontosság.
• A forma mérete és egyedisége.
• A zománcok és az aranyozás állapota.

Nevezetes példák

• Európai szalonokban kiállított vázák.
• Japán motívumokat nyugati formákkal ötvöző teáskészletek.
• Isteneket, szamurájokat vagy geishákat ábrázoló figurák.
• Falra szerelhető táblák és töltők.

Hagyaték

Az export satsuma egyszerre Japán globális kereskedelemhez való alkalmazkodásának eredménye és a nyugati ízlés által formált hagyományos kézművesség kifejeződése. Ma a Meiji-korszak kulturális cseréjének bizonyítékaként szolgál, egyensúlyt teremtve a hazai művészeti hagyományok és a nemzetközi piaci igények között.

Hivatkozások

1. Impey, Oliver. Japán export satsuma, 1867–1914. London: British Museum Press, 2002.
2. Ayers, John. A japán porceláncsoma művészete. London: Sotheby's Publications, 1982.
3. Cortazzi, Hugh. Japán és a viktoriánus világ. London: Routledge, 2013.
4. Gisela Jahn. Meiji kerámia: A japán exportporcelán és szacuma edények művészete, 1868–1912. München: Prestel, 1989.
5. Franks, Sir Augustus W. Japán kerámia. London: South Kensington Múzeum, 1880.