Bizen ware
A Bizen edény (備前焼, Bizen-yaki) egy hagyományos japán kerámiafajta, amely a mai Okajama prefektúra Bizen tartományból származik. Ez Japán egyik legrégebbi kerámiaformája, jellegzetes vörösesbarna színéről, mázmentességéről és földszínű, rusztikus textúráiról ismert.
A bizen edények Japán fontos szellemi kulturális javai, és a bizen kemencéket Japán hat ősi kemencéje (日本六古窯, Nihon Rokkoyō) között ismerik.
Áttekintés
A bizen edények jellemzői:
- Kiváló minőségű agyag felhasználása az Imbe régióból
- Máz nélküli égetés (egy „jakishime” néven ismert technika)
- Hosszú, lassú faégetés hagyományos anagama vagy noborigama kemencékben
- Természetes minták, amelyeket tűz, hamu és a kemencébe helyezett anyag hoz létre
Minden bizen edény egyedinek tekinthető, mivel a végső esztétikát a természetes kemencehatások, nem pedig az alkalmazott díszítés határozza meg.
Történelem
Eredet
A bizen edények eredete legalább a „Heian-korszakra” (794–1185) nyúlik vissza, gyökerei a Sue edényekben keresendők, amelyek a mázatlan kőedények egy korábbi formája. A „Kamakura-korszakra” (1185–1333) a bizen edények jellegzetes stílussá fejlődtek, robusztus használati tárgyakkal.
Feudális pártfogás
A Muromachi (1336–1573) és az Edo (1603–1868) korszakokban a bizen edények az Ikeda klán és a helyi daimjók pártfogása alatt virágoztak. Széles körben használták teaceremóniákhoz, konyhai eszközökhöz és vallási célokra.
Hanyatlás és újjáéledés
A Meiji-korszak (1868–1912) iparosodást és a kereslet csökkenését hozta magával. A bizen edények azonban a 20. században újjáéledtek olyan mester fazekasmesterek erőfeszítéseinek köszönhetően, mint Kaneshige Tōyō, akit később élő nemzeti kincsnek nyilvánítottak.
Agyag és anyagok
A bizen edények magas vastartalmú agyagot (hiyose) használnak, amelyet helyben, Bizenben és a környező területeken találnak. Az agyag:
- Több évig érlelődik a képlékenység és a szilárdság növelése érdekében
- Égetés után képlékeny, mégis tartós
- Nagyon reagál a hamura és a lángra, ami természetes dekoratív hatásokat eredményez
Kemencék és égetési technikák
Hagyományos kemencék
A bizeni kerámiákat jellemzően a következő módokon égetik:
- Anagama kemencék: egykamrás, alagút alakú, lejtőkbe épített kemencék
- Noborigama kemencék: többkamrás, lépcsőzetes kemencék, domboldalon elhelyezve
Égetési folyamat
- A faégetés 10–14 napig tart folyamatosan
- A hőmérséklet eléri az 1300°C-ot (2370°F)
- A fenyőfa hamuja megolvad és összeolvad a felülettel
- Nem alkalmaznak mázat; A felületkezelést teljes mértékben kemencehatások érik el
== Esztétikai jellemzők == A Bizen edények végső megjelenése a következőktől függ:
- Elhelyezkedés a kemencében (elöl, oldalt, parázsba temetve)
- Hamulerakódások és lángfolyás
- A felhasznált fa típusa (általában fenyő)
Gyakori felületi minták
| Minta | Leírás |
|---|---|
| Goma (胡麻) | Olvadt fenyőhamu által alkotott szezámmagszerű foltok |
| Hidasuki (緋襷) | Vörösesbarna vonalak, amelyeket rizsszalma darab köré tekerelésével hoznak létre |
| Botamochi (牡丹餅) | Kör alakú nyomok, amelyeket a felületre helyezett kis korongok okoznak a hamu blokkolására |
| Yohen (窯変) | Véletlenszerű láng által kiváltott színeltolódások és hatások |
Formák és felhasználások
A bizen edények számos funkcionális és ceremoniális formát foglalnak magukban:
Funkcionális edények
- Vizeskorsók (mizusashi)
- Teáscsészék (chawan)
- Virágvázák (hanaire)
- Szakés üvegek és csészék (tokkuri és guinomi)
- Mozsárok és tárolóedények
Művészeti és ceremoniális felhasználás
- Bonsai cserepek
- Szobrászati alkotások
- Ikebana vázák
- Teaszertartáshoz szükséges eszközök
Kulturális jelentőség
- A bizen edények szorosan kötődnek a wabi-sabi esztétikához, amely a tökéletlenséget és a természetes szépséget értékeli.
- Továbbra is kedvelt a teamesterek, az ikebana gyakorlók és a kerámiagyűjtők körében.
- Sok bizen fazekas továbbra is évszázados technikákat alkalmazva készít darabokat, amelyeket családon belül öröklnek.
Nevezetes kemencék
- Imbe falu (伊部町): A bizeni fazekasság hagyományos központja; fazekasfesztiváloknak ad otthont, és számos működő kemencének ad otthont.
- Régi Imbe iskola (Bizen fazekasság Hagyományos és Kortárs Művészeti Múzeum)
- Kaneshige Tōyō kemencéje: Oktatási célokra őrzik
Kortárs gyakorlat
Manapság a bizeni fazekasságot mind hagyományos, mind modern fazekasok készítik. Míg egyesek az ősi módszereket tartják fenn, mások a formával és a funkcióval kísérleteznek. A régió minden ősszel ad otthont a Bizen fazekasságfesztiválnak, amely több ezer látogatót és gyűjtőt vonz.
Nevezetes bizeni fazekasok
- Kaneshige Tōyō (1896–1967) – Élő nemzeti kincs
- Yamamoto Tōzan
- Fujiwara Kei – Szintén Élő nemzeti kincs
- Kakurezaki Ryuichi – Kortárs újító
Hivatkozások
- Bizen ware – Wikipédia
- Japán Turisztikai Hivatal – Bizen Fazekas
- Hivatalos Bizen Fazekas Szövetkezet (japán)
Hang
| Nyelv | Hang |
|---|---|
| Angol | Sablon:AudioControls |
