Imari ware
Az 'Imari porcelán egyfajta japán porcelán, amelyet hagyományosan Arita városában állítottak elő, a mai Saga prefektúrában, Kjúsú szigetén. Nevével ellentétben az Imari porcelánt nem magában Imariban készítik. A porcelánt a közeli Imari kikötőjéből exportálták, innen ered a név, amellyel Nyugaton ismertté vált. Az edény különösen híres élénk máz feletti zománc díszítéséről és az Edo-korszakbeli globális kereskedelemben betöltött történelmi jelentőségéről.
Történelem
A porcelángyártás az Arita régióban a 17. század elején kezdődött, miután felfedezték a kaolint, a porcelán egyik kulcsfontosságú összetevőjét a térségben. Ez jelentette a japán porcelánipar születését. A technikákat kezdetben az Imjin háború alatt Japánba hozott koreai fazekasok befolyásolták. A porcelánt először a kínai kék-fehér kerámia által inspirált stílusokban készítették, de gyorsan kialakult a saját, jellegzetes esztétikája.
Az 1640-es években, amikor a kínai porcelán exportja a kínai politikai instabilitás miatt visszaesett, japán gyártók léptek közbe, hogy kielégítsék a keresletet, különösen Európában. Ezeket a korai exportokat ma „korai Imari”-nak nevezik.
== Jellemzők == Az Imari kerámia a következő jellemzőkről ismert:
- Gazdag színek használata, különösen a kobaltkék máz alatti bevonat, piros, arany, zöld és néha fekete máz feletti zománcokkal kombinálva.
- Bonyolult és szimmetrikus minták, gyakran virágmotívumokkal, madarakkal, sárkányokkal és kedvező szimbólumokkal.
- Magasfényű felület és finom porcelán test.
- A díszítés gyakran a teljes felületet lefedi, kevés üres helyet hagyva – az úgynevezett „Kinrande” stílus (arany-brokát stílus) védjegye.
Export és globális befolyás
A 17. század végére az imari kerámia luxuscikké vált Európában. Királyi családok és arisztokraták gyűjtötték, és olyan európai porcelángyártók utánozták, mint a német Meissen és a francia Chantilly. A holland kereskedők kulcsszerepet játszottak az imari kerámia európai piacokra való bevezetésében a Holland Kelet-indiai Társaságon keresztül.
Stílusok és típusok
Az imari kerámia számos alfaja fejlődött ki az idők során. Két fő kategória a következő:
- Ko-Imari (Régi Imari): Az eredeti 17. századi exportcikkek, amelyeket dinamikus minták és a vörös és arany erős használata jellemzett.
- Nabeshima ware: Kifinomult ág, amelyet kizárólag a Nabeshima klán számára készítettek. Visszafogottabb és elegánsabb mintákat tartalmaz, gyakran szándékosan üresen hagyott helyekkel.
Hanyatlás és újjáéledés
Az imari porcelángyártás és -export a 18. században hanyatlásnak indult, ahogy a kínai porcelángyártás újraindult, és az európai porcelángyárak fejlődtek. A stílus azonban továbbra is befolyásos maradt a japán belföldi piacokon.
A 19. században az imari porcelángyártás újjáéledt a Meiji-korszakban növekvő nyugati érdeklődésnek köszönhetően. A japán fazekasok elkezdtek nemzetközi kiállításokon kiállítani, megújítva a kézművesség iránti globális elismerést.
Kortárs imari porcelán
Az Arita és Imari régiók modern kézművesei továbbra is készítenek porcelánt hagyományos stílusokban, valamint innovatív kortárs formákban. Ezek a művek megőrzik az imari porcelángyártást évszázadok óta meghatározó magas minőségi szabványokat és művészi érzéket. Az imari porcelán öröksége múzeumokban és magángyűjteményekben is él világszerte.
Konklúzió
Az imari porcelángyártás a japán esztétika és a külföldi befolyás és kereslet fúzióját példázza. Történelmi jelentősége, bonyolult szépsége és tartós kézművessége teszi Japán egyik legértékesebb porcelánhagyományává.
