Bizen ware

Fájl:Bizen.png

Bizen edény, mázatlan kőagyag természetes hamu mázzal és égetési nyomokkal. Anagama kemencében égetett termék, amely Okajama prefektúra kerámia hagyományainak rusztikus esztétikáját tükrözi.

A Bizen edény (備前焼, Bizen-yaki) egy hagyományos japán kerámiafajta, amely a mai Okajama prefektúra Bizen tartományból származik. Ez Japán egyik legrégebbi kerámiaformája, jellegzetes vörösesbarna színéről, mázmentességéről és földszínű, rusztikus textúráiról ismert.

A bizen edények Japán fontos szellemi kulturális javai, és a bizen kemencéket Japán hat ősi kemencéje (日本六古窯, Nihon Rokkoyō) között ismerik.

Áttekintés

A bizen edények jellemzői:

• Kiváló minőségű agyag felhasználása az Imbe régióból
• Máz nélküli égetés (egy „jakishime” néven ismert technika)
• Hosszú, lassú faégetés hagyományos anagama vagy noborigama kemencékben
• Természetes minták, amelyeket tűz, hamu és a kemencébe helyezett anyag hoz létre

Minden bizen edény egyedinek tekinthető, mivel a végső esztétikát a természetes kemencehatások, nem pedig az alkalmazott díszítés határozza meg.

Történelem

Eredet

A bizen edények eredete legalább a „Heian-korszakra” (794–1185) nyúlik vissza, gyökerei a Sue edényekben keresendők, amelyek a mázatlan kőedények egy korábbi formája. A „Kamakura-korszakra” (1185–1333) a bizen edények jellegzetes stílussá fejlődtek, robusztus használati tárgyakkal.

Feudális pártfogás

A Muromachi (1336–1573) és az Edo (1603–1868) korszakokban a bizen edények az Ikeda klán és a helyi daimjók pártfogása alatt virágoztak. Széles körben használták teaceremóniákhoz, konyhai eszközökhöz és vallási célokra.

Hanyatlás és újjáéledés

A Meiji-korszak (1868–1912) iparosodást és a kereslet csökkenését hozta magával. A bizen edények azonban a 20. században újjáéledtek olyan mester fazekasmesterek erőfeszítéseinek köszönhetően, mint Kaneshige Tōyō, akit később élő nemzeti kincsnek nyilvánítottak.

Agyag és anyagok

A bizen edények magas vastartalmú agyagot (hiyose) használnak, amelyet helyben, Bizenben és a környező területeken találnak. Az agyag:

• Több évig érlelődik a képlékenység és a szilárdság növelése érdekében
• Égetés után képlékeny, mégis tartós
• Nagyon reagál a hamura és a lángra, ami természetes dekoratív hatásokat eredményez

Kemencék és égetési technikák

Hagyományos kemencék

A bizeni kerámiákat jellemzően a következő módokon égetik:

• Anagama kemencék: egykamrás, alagút alakú, lejtőkbe épített kemencék
• Noborigama kemencék: többkamrás, lépcsőzetes kemencék, domboldalon elhelyezve

Égetési folyamat

• A faégetés 10–14 napig tart folyamatosan
• A hőmérséklet eléri az 1300°C-ot (2370°F)
• A fenyőfa hamuja megolvad és összeolvad a felülettel
• Nem alkalmaznak mázat; A felületkezelést teljes mértékben kemencehatások érik el

== Esztétikai jellemzők == A Bizen edények végső megjelenése a következőktől függ:

• Elhelyezkedés a kemencében (elöl, oldalt, parázsba temetve)
• Hamulerakódások és lángfolyás
• A felhasznált fa típusa (általában fenyő)

Gyakori felületi minták

Minta	Leírás
Goma (胡麻)	Olvadt fenyőhamu által alkotott szezámmagszerű foltok
Hidasuki (緋襷)	Vörösesbarna vonalak, amelyeket rizsszalma darab köré tekerelésével hoznak létre
Botamochi (牡丹餅)	Kör alakú nyomok, amelyeket a felületre helyezett kis korongok okoznak a hamu blokkolására
Yohen (窯変)	Véletlenszerű láng által kiváltott színeltolódások és hatások

Formák és felhasználások

A bizen edények számos funkcionális és ceremoniális formát foglalnak magukban:

Funkcionális edények

• Vizeskorsók (mizusashi)
• Teáscsészék (chawan)
• Virágvázák (hanaire)
• Szakés üvegek és csészék (tokkuri és guinomi)
• Mozsárok és tárolóedények

Művészeti és ceremoniális felhasználás

• Bonsai cserepek
• Szobrászati ​​alkotások
• Ikebana vázák
• Teaszertartáshoz szükséges eszközök

Kulturális jelentőség

• A bizen edények szorosan kötődnek a wabi-sabi esztétikához, amely a tökéletlenséget és a természetes szépséget értékeli.
• Továbbra is kedvelt a teamesterek, az ikebana gyakorlók és a kerámiagyűjtők körében.
• Sok bizen fazekas továbbra is évszázados technikákat alkalmazva készít darabokat, amelyeket családon belül öröklnek.

Nevezetes kemencék

• Imbe falu (伊部町): A bizeni fazekasság hagyományos központja; fazekasfesztiváloknak ad otthont, és számos működő kemencének ad otthont.
• Régi Imbe iskola (Bizen fazekasság Hagyományos és Kortárs Művészeti Múzeum)
• Kaneshige Tōyō kemencéje: Oktatási célokra őrzik

Kortárs gyakorlat

Manapság a bizeni fazekasságot mind hagyományos, mind modern fazekasok készítik. Míg egyesek az ősi módszereket tartják fenn, mások a formával és a funkcióval kísérleteznek. A régió minden ősszel ad otthont a Bizen fazekasságfesztiválnak, amely több ezer látogatót és gyűjtőt vonz.

Nevezetes bizeni fazekasok

• Kaneshige Tōyō (1896–1967) – Élő nemzeti kincs
• Yamamoto Tōzan
• Fujiwara Kei – Szintén Élő nemzeti kincs
• Kakurezaki Ryuichi – Kortárs újító

Hivatkozások

• Bizen ware – Wikipédia
• Japán Turisztikai Hivatal – Bizen Fazekas
• Hivatalos Bizen Fazekas Szövetkezet (japán)

Hang

Nyelv	Hang
Angol	Sablon:AudioControls