„Mashiko ware” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb|250|A mashiko kerámiát masszív kőagyag formái és meleg földszínű természetes mázai miatt értékelik. Az egyszerűséget és a hasznosságot ötvözve a 20. században a mingei (népi kézművesség) mozgalom sarokkövévé vált, amelyet őszinte szépségéért, praktikusságáért és a mindennapi élettel való tartós kapcsolatáért ünnepeltek. A mashiko kerámiák (益子焼, Mashiko-yaki) egy japán kerámiafajt…” |
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2025. szeptember 12., 05:31-kori változata

A mashiko kerámiák (益子焼, Mashiko-yaki) egy japán kerámiafajta, amelyet a japán Tochigi prefektúrában található Mashiko városában és környékén gyártanak. Rusztikus egyszerűségéről, természetes mázairól és robusztus formáiról ismert mashiko kerámiák a mingei (népi kézművesség) kerámiák egyik legismertebb példájává váltak Japánban.
Történelem
A kerámigyártás Mashikóban 1853-ban kezdődött, amikor egy közeli Kasamából származó fazekas, Keisaburō Ōtsuka, kemencét létesített a környéken. A Mashikoban található agyag rendkívül jól megmunkálhatónak és mindennapi használatra alkalmasnak bizonyult, ami a régió fazekasiparának növekedéséhez vezetett.
Eredetileg a Mashiko edényeket elsősorban haszonelvű célokra készítették – tárolóedények, víztartályok, savanyúságtartók és mindennapi asztali eszközök. Ezeket a tárgyakat helyben és a környező prefektúrákban értékesítették.
A 20. században a Mashiko edények nemzetközileg ismertté váltak Shōji Hamada (1894–1978), a Mingei mozgalom vezető alakjának hatására. Hamada 1924-ben telepedett le Mashikóban, ahol a hagyományos technikák felélesztésével és a kézzel készített kerámia értékének népszerűsítésével foglalkozott. Munkássága, más fazekasokkal együtt, világszerte felhívta a figyelmet Mashikóra, mint fazekasvárosra.
Jellemzők
A Mashiko edények a következőkről ismertek:
- Helyi agyag: A Mashikoból származó agyag magas vastartalmú, ami égetés után meleg, földszínű árnyalatot ad.
- Természetes mázak: A gyakori mázak közé tartozik a kőris (nami-jiru), a kaki (datolyaszilva-barna), a namako (kékes-szürke) és a fehér máz.
- Rusztikus egyszerűség: A formák jellemzően robusztusak és egyszerűek, tükrözve a népi kézműves esztétikát.
- Kézműves természet: Még a modern időkben is a Mashiko edények nagy részét kézzel készítik a fazekaskorongon.
Az égetési folyamat hagyományosan kúszókemencéket (noborigama) használ, bár ma már az elektromos és gázkemencék is elterjedtek.
Mashiko ma
Mashiko továbbra is virágzó fazekasváros, több mint 400 kemencével és műhellyel. Évente kétszer (tavasszal és ősszel) ad otthont a Mashiko Fazekas Vásárnak, amely több ezer látogatót vonz Japánból és külföldről. Sok kortárs fazekas Mashikóban egyensúlyozza a hagyományt az innovációval, klasszikus haszonelvű edényeket és modern művészi darabokat alkotva.
A városban található a Mashiko Kerámiaművészeti Múzeum is, amely Shōji Hamada örökségét őrzi, és a világ minden tájáról származó fazekasok alkotásait állítja ki.
Nevezetes fazekasok
- Shōji Hamada – Élő Nemzeti Kincs, a Mingei mozgalom kulcsfigurája.
- Tatsuzō Shimaoka – Hamada tanítványa, 1996-ban Élő Nemzeti Kincs címmel tüntették ki.
- Számos kortárs kézműves viszi tovább Mashiko hagyományait.
Lásd még
Hivatkozások
- Cort, Louise Allison. Shōji Hamada: A fazekas útja és munkája. Kodansha International, 1979.
- Mashiko Kerámiaművészeti Múzeum hivatalos oldala.
- Japán Nemzeti Turisztikai Szervezet: Mashiko Fazekasság.